Szendrei Janka, A „mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében
A kötet zenetörténetünk kilenc legkorábbi hangjegyes emlékét mutatja be.
Üdvözlünk, Belépés
A kötet zenetörténetünk kilenc legkorábbi hangjegyes emlékét mutatja be.
Ezeket – egyetlen kivétellel – ma külföldi gyűjteményekben őrzik: Zágrábban található három, 1110 körül írt, kottákkal is ellátott szerkönyv; Grácban első teljes kottás könyvünk (Codex Albensis, 1130 körül). A budapesti Széchényi Könyvtár őrzi a Magyarországon kidolgozott hangjegyírás első emlékét, a Halotti Beszédet is tartalmazó Pray-kódexet a 12–13. század fordulójáról. Három kottázott misekönyv – 1230 és 1340 között készültek – ma Güssingben, Pozsonyban, illetve Isztambulban, egy kottás esztergomi zsolozsmáskönyv a 13. század végéről, ma Prágában található. A szerző ezeknek, valamint a velük egykorú kottás pergamentöredékeknek az eredetéről, sorsáról, tartalmáról, zenei anyagáról, írásáról ad összefoglalót. Egyúttal felvázolja egy egységes magyar liturgikus és zenei rendszer („mos patriae”: „hazai szokás”) létrejöttének folyamatát, amely a 14. század közepe táján fejeződött be. E határpont után megkezdődik az egységes szokásrend tájak és intézmények szerinti differenciálódása.
Még nincsenek vélemények. Esetleg Ön?
Csak regisztrált felhasználóink írhatnak véleményt! Kérjük, regisztráljon!