Szendrei Janka, A „mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében
A kötet zenetörténetünk kilenc legkorábbi hangjegyes emlékét mutatja be.
Üdvözlünk, Belépés
Kategóriák
- A kiadó könyvei
- Biblioterápia
- Esztétika
- Feminista irodalom
- Filmtörténet
- Filozófia
- Hadtörténet
- Hasonmások
- Idegennyelvű kiadványok
- Iparművészet
- Irodalomtudomány
- Keleti kultúra – sinológia
- Kommunikáció
- Könyvtártudomány
- Közgazdaság
- Lexikonok, szótárak, kézikönyvek
- Művelődéstörténet
- Művészettörténet
- Néprajz
- Nyelvészet
- Nyomdászat
- Ókortudomány
- Orientalisztika
- Őstörténet
- Pedagógia
- Pszichológia
- Régészet
- Szépirodalom
- Színháztudomány
- Szlavisztika
- Szociológia
- Szótár
- Történelem
- Vallástörténet
- Zenetörténet
Ezeket – egyetlen kivétellel – ma külföldi gyűjteményekben őrzik: Zágrábban található három, 1110 körül írt, kottákkal is ellátott szerkönyv; Grácban első teljes kottás könyvünk (Codex Albensis, 1130 körül). A budapesti Széchényi Könyvtár őrzi a Magyarországon kidolgozott hangjegyírás első emlékét, a Halotti Beszédet is tartalmazó Pray-kódexet a 12–13. század fordulójáról. Három kottázott misekönyv – 1230 és 1340 között készültek – ma Güssingben, Pozsonyban, illetve Isztambulban, egy kottás esztergomi zsolozsmáskönyv a 13. század végéről, ma Prágában található. A szerző ezeknek, valamint a velük egykorú kottás pergamentöredékeknek az eredetéről, sorsáról, tartalmáról, zenei anyagáról, írásáról ad összefoglalót. Egyúttal felvázolja egy egységes magyar liturgikus és zenei rendszer („mos patriae”: „hazai szokás”) létrejöttének folyamatát, amely a 14. század közepe táján fejeződött be. E határpont után megkezdődik az egységes szokásrend tájak és intézmények szerinti differenciálódása.
- Kiadás éve: 2005
- Terjedelem: 370 oldal + 16 fekete-fehér és színes hasonmás klép
- Kötés: papírtábla
- Formátum: A/4
- ISBN 963-506-633-3
Még nincsenek vélemények. Esetleg Ön?
Csak regisztrált felhasználóink írhatnak véleményt! Kérjük, regisztráljon!
