Nyelvi álarcok. Tizenhárman a fordításról

Borzsák István, Csehy Zoltán, Déry Balázs, Kúnos  László, Lator László, Parti Nagy Lajos, Szepessy Tibor,  Tőzsér Árpád és mások fordítói presztízsről, tekintélyről,  átírásról, újrafordításról, műfordítói hagyományról,  elődökről, mintákról, példaképekről, kiadókról,  pártközpontról, irodalmi szempontokról és politikai  korlátokról stb.  „Az életem egyik legnagyobb élménye a Réz Ádám-féle  Svejk. És erre a bohémisták azt mondják, hogy nem jó  fordítás, a nyomába sem ér annak, amit a Hasek tud.  Réz Ádám ugye azért tanult meg csehül, hogy  lefordítsa a Svejket. Nekem meg az egyik legfontosabb  szövege volt a világirodalomnak ez a fordítás.”  (Parti Nagy Lajos)  „Az irodalmi fordítás majdhogynem az úri passzió  kategóriájába tartozik. Az általam ismert jó fordítók  többsége így is csinálja, miközben persze próbálkozik  a szakma mindenfélét elérni. De hát én, aki itt az asztal  két oldalán ülök egyszerre, én látom, hogy ez nem  hozzáállás kérdése, hanem hogy ennyi a kereslet.  A fordítót végső soron az olvasók fizetik meg.  Az olvasók adják össze azt a honoráriumot.  És ha egyszer nincs több olvasó, akkor nincs több  honorárium. Sajnos ez ilyen egyszerű.” (Kúnos László)  „Én úgy érzem, hogy a műfordítás egyfajta sajátos  metafizika, valamiféle »tükör által homályosan«  minőség.” 

• Kiadás éve: 2008
• Terjedelem: 268 oldal
• Kötés: kartonált
• Formátum: A/5

• ISBN 978-963-506-766-4