Gellér Katalin, Mester hol lakol? Nagy Sándor művészete

Nagy Sándor a gyógyíthatatlan idealisták, a mindennapokat is átlelkesíteni vágyó próféták közé tartozott. Pályája elején, 1900 és 1905 között a legmodernebb elveket képviselte, amelyekhez végsőkig, újdonságuk elvesztése idején is hű maradt, s hosszú pályafutása során minden értelmezési lehetőségüket részletekbe menően kimerítette. Művészete életművészet kívánt lenni művészeti és filozófiai értelemben is. Sokoldalúsága nemcsak műfajbeli – írt, festett, freskókat és bőrmunkákat tervezett, üvegfestmények és mozaikok készültek tervei nyomán –, hanem alternatív utak kidolgozására is kiterjedt. Életmókísérlet is fűződik a nevéhez, melynek sikerét csak az halványítja, hogy újításai ma már természeteseknek tűnnek, az egészséges életmód elvei a modern élet természetes részeivé váltak. Aggályos részletezéssel túlterhelt eszmefestészetének témái minden műfajban megjelentek. A szeretet mindenhatóságát hirdető műveiből sokszor hiányoznak a katartikus mélység-élmény színei, formái, ezzel szemben grafikai munkássága, európai szintű üvegfestészete, falképei és iparművészeti tervei eredeti, sok területen a korszak csúcspontjait jelentő alkotások.

• Kiadás éve: 2003
• Terjedelem: 188 oldal 
  
• Kötés: papírtábla
• Fomátum: A/4
• ISBN 963-506-564-7