Szendrei Janka, A „mos patriae” kialakulása 1341 előtti hangjegyes forrásaink tükrében

A kötet zenetörténetünk kilenc legkorábbi  hangjegyes emlékét mutatja be. Ezeket  – egyetlen kivétellel – ma külföldi gyűjteményekben  őrzik: Zágrábban található három, 1110 körül írt,  kottákkal is ellátott szerkönyv; Grácban első  teljes kottás könyvünk (Codex Albensis, 1130 körül).  A budapesti Széchényi Könyvtár őrzi  a Magyarországon kidolgozott hangjegyírás  első emlékét, a Halotti Beszédet is tartalmazó  Pray-kódexet a 12–13. század fordulójáról.  Három kottázott misekönyv – 1230 és 1340 között  készültek – ma Güssingben, Pozsonyban, illetve  Isztambulban, egy kottás esztergomi zsolozsmáskönyv  a 13. század végéről, ma Prágában található.  A szerző ezeknek, valamint a velük egykorú kottás  pergamentöredékeknek az eredetéről, sorsáról,  tartalmáról, zenei anyagáról, írásáról ad összefoglalót.  Egyúttal felvázolja egy egységes magyar liturgikus  és zenei rendszer („mos patriae”: „hazai szokás”)  létrejöttének folyamatát, amely a 14. század  közepe táján fejeződött be. E határpont után  megkezdődik az egységes szokásrend tájak  és intézmények szerinti differenciálódása.

• Kiadás éve: 2005
• Terjedelem: 370 oldal + 16 fekete-fehér és színes hasonmás klép
  
• Kötés: papírtábla
  
• Formátum: A/4
• ISBN 963-506-633-3